A sajtokkal különféle makro-, és mikrotápanyagokat viszünk be szervezetünkbe, hiszen koncentrált formában, de különböző mértékben tartalmazzák a tej összetevőit, fajtájuktól függően.

A makrotápanyagok olyan anyagok, amelyek energiát biztosítanak, és amelyekre nagy mennyiségben van szüksége a szervezetnek. Ide tartoznak a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. A tej feldolgozása során az alvadékban található a legtöbb fehérje, amiből aztán a sajt készül. A sajtok fehérjetartalmát a technológia és az érlelés módja befolyásolhatja. Az érlelés során a fehérjékben különböző fizikai és kémiai változások következnek be, amelynek következtében az emészthetőségük javul.

A sajtban található fehérje, a kazein biológiai értéke rendkívül nagy, mert tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, ezért a sportolók előszeretettel fogyasztják, ugyanis kiváló fehérjeforrás révén, segít az izmok regenerációjában és megfelelő épülésében.

A szénhidrátok jórészt savóval távoznak a gyártás során. Ebbe a makrotápanyagcsoportba, a tej tápanyagai közül ismerős laktóz vagy más néven tejcukor tartozik. Általánosságban elmondható, hogy minél keményebb egy sajt, annál kevesebb laktózt tartalmaz és ez az oka annak, hogy általában a keménysajtokat a laktózérzékenyek is fogyaszthatják.

A sajtok gyártási folyamata során a zsírtartalomnak több mint 90%-a az alvadékban marad. A sajtok zsírtartalmáról is elmondható egy aranyszabály, melyet könnyedén megjegyezhetünk: minél puhább egy sajt, annál magasabb a zsírtartalma. Tehát, ha aggódunk, hogy túl sok zsírt viszünk be a sajtokkal, akkor keressük a zsírszegény vagy kemény sajtokat.

A mikrotápanyagok, a makrotápanyagokkal ellentétben nem szolgáltatnak energiát, de nélkülözhetetlen elemei az életünknek. Ide tartoznak a vitaminok és az ásványok, de a nyomelemek is. A vízben oldódó vitaminok nagyobb részt a savóval távoznak a sajtkészítés első fázisában, míg a zsírban oldódó vitaminok maradnak az alvadékban és ezáltal a sajtban is. A sajtban A-, D-, E- vitaminok találhatóak meg legnagyobb mennyiségben.

Ha a sajtokban található ásványi anyagokról beszélünk mindenki sejti, hogy a legkiemelkedőbb a kalcium tartalmuk, ami általában 400-850 mg / 100 g között mozog. A napi ajánlott kalciummennyiség jó része 5 dkg sajt elfogyasztásával fedezhető. Emellett a sajtok cink és nátrium tartalma is fontos. Utóbbi hozzájárul a sajtok ízéhez, állagához.